Az egyedül bringázás veszélyei és a megoldások
A koronavírus a legkevésbé veszélyes dolog, ha egyedül mész ki a természetbe. Azonban számos kockázati tényezőt kell mérlegelni, főleg ha most kezdőként, magányosan mész ki az ösvényekre.
Előző részünkben arról volt szó, hogyan kerékpározz egyedül a koronavírus-válság kellős közepén, hogy szinte nullára csökkenthesd a fertőzés veszélyét. Most azt vesszük sorba, melyek a magányos sportevékenység kockázatai, főleg távol a lakott területektől, a természetben.
Baleset, technikai vagy egyéb jellegű probléma esetén túratárs hiányában elszigetelve találhatjuk magunkat, messze bárkitől és bármitől, ahonnan segítséget kaphatnánk. Törekedjünk tehát arra, hogy a lehetséges problémákat előzzük meg, illetve készüljünk fel a megoldásukra.
Bringázás során a legsúlyosabb probléma a baleset lehet, aminek a megelőzésére egyszerűen óvatosnak kell lenni. A küszöb nyilván mindenkinél máshol van, de a sajátunkkal mindenképpen legyünk tisztában, és toljuk most le alacsonyabb szintre. Fel lehet készülni arra is, hogy minél hamarabb érkezzen a segítség, ha megtörténne a baj, erre vannak aktív és passzív eszközök. Aktív eszközt kínál például több fejvédő-gyártó olyan szerkezet formájában, ami gyorsulásmérő segítségével működik, és feltételezett baleset esetén jelez először nekünk, majd ha nem reagálunk, akkor hozzátartozónknak, hogy baj történt. Nyomon követésre az egyszerűbb és bonyolultabb navigációs és útvonalrögzítő/tervező közösségi alkalmazások is lehetőséget adnak.
Technikai problémák ellen még az óvatosság sem mindig hatásos, mégis jó eséllyel minimálisra csökkenthetjük a kockázatot. Bármilyen típusú kerékpárról beszélünk, fontos, hogy műszaki állapota minél jobban közelítse a 100%-ot! Amire nem lehet készülni, az legtöbbször a defekt, bár a belső nélküli rendszerek, vagy a defektvédelemmel ellátott külsők és a defektjavító folyadékkal feltöltött belsők már ennek a kockázatát is minimálisra csökkentik. Mindenesetre ha útnak indulunk, legyen nálunk a javításhoz szükséges felszerelés (pótgumi), és legyünk is tisztában azzal, hogyan kell orvosolni a problémát. Szintén érdemes magunkkal vinni multiszerszám készletet, lánchoz tartalék patentszemet.
Az éhség és a szomjúság is nagyban megkeseríthet egy kerékpározást, készüljünk tehát elegendő folyadékkal (ha kell mondani szabályt, óránként egy kulacs) és minimális táplálékkal is. A „Jolly Joker” pedig egy üzembiztos, ereje teljében lévő akkumulátorral működő, valóban okos telefon lehet, amit semmiképpen se hagyjunk otthon és főleg ne hagyjuk lemerülni. Minél többet tud a telefon, annál nagyobb eséllyel oldhatunk meg egyes váratlan helyzeteket, melyek adódhatnak az egyéni, és nem csak az egyéni bringázás során.
Ne toljuk túl!
Jelenleg koronavírus-válság van, de egyébként is igaz, hogy ha túlterheljük a szervezetünket, kiszáradt, kiürült állapotban jóval nagyobb eséllyel jutnak át a vírusok is a védelmi vonalainkon. Tervezzünk tehát olyan sporttevékenységeket, melyek a jó közérzetet szolgálják, maradjunk lehetőleg az állóképességi zónákban, ne végezzünk tartósan maximális erőkifejtéseket.
Szintén fontos megemlíteni itt a beltéri edzéseket, görgőzéseket. Aki folyamatos otthon maradást választja és görgőre, szobakerékpárra ül, legyen óvatos a folyadékveszteség miatt. Ilyenkor hajlamosak vagyunk nagyobb intenzitással terhelni a pedált, és 1-2 óra már olyan mértékű izzadással és ásványi anyag veszteséggel járhat, hogy még akkor is kiszáradás tüneteit mutathatjuk, ha közben kortyolgatjuk a kulacsot. A vírusok számára pedig ez ideális állapot a támadásra. Rutintalanabb bringások ezek a ponton nagyon könnyen hibázhatnak. Vagyis elképzelhető, hogy sportolás esetében az otthon maradás még kockázatosabb lehet betegség szempontjából, mint a körültekintő, egyéni aktivitás a szabadban.
Az eredeti cikk a Maketusz oldalán jelent meg: www.maketusz.hu