Edzőtáborok tervezése: amikor itthon még tombl a tél

Nyakunkon a hideg évszak, ilyenkor sok kerékpáros tervezi az alapozó edzőtábor(oka)t, vagy egy bringás nyaralást – illetve telelést – ami segít átlendülni a zord időjárás okozta fásultságon. Ezzel kapcsolatban gyűjtöttünk össze néhány kérdést, amit mindenkinek érdemes feltenni a tervezés során:

Mi a célunk?

Különböző okokból kerékpározó bringások között gyakran megfigyelhető, hogy nincs definiálva megfelelően az elutazás célja. Sokszor edzőtábornak neveznek olyan kedvező éghajlatban tervezett cikloturista megmozdulásokat, aminek tudatosan felépített edzéstervezéshez, a szezonra való hatékony felkészüléshez semmi köze. Nincs ezzel semmi baj, sőt… Azonban ha cikloturisták vagyunk, és az edzőtábor tulajdonképpen vakáció, célunk, hogy minél jobban érezzük magunk, akkor tervezzük is úgy, hogy lehetőleg élmény legyen minden napja.

Ahogy a profi kerékpárversenyzőknek is fontos, hogy változatos ingerek érjék az edzésterv szempontjából monoton alapozás közben, úgy a szabadidejükben sportoló emberek életében nagyon is fontos egy kerékpáros kikapcsolódás a kemény téli időszakban. Miután kezdenek nyomasztani a rövid nappalok, a zimankó, egy szilveszteri sítábor remekül kikapcsol a szürke hétköznapokból. Januárban visszarázódva a megszokott verklibe, már nagyon unjuk a mínuszokat, ilyenkor remekül feledteti a telet és a korai sötétedést egy-két hét a Kanárikon, mondjuk februárban. Egy ilyen megmozdulás újratölti az elemeket, és a tél maradék részét már frissen és vidáman átvészeljük, energikusan kezdhetjük a szezont. Ezek a hobbikerékpáros céljai.

A sportolók, versenyzők viszont edzeni akarnak, az edzésnek az eredménycélok fényében megvan a helye és a hatékonyság a legfontosabb. Az edzőtáborokat (általában többes számban) be kell építeni az egész éves felkészülési és versenyzési programba. Nem csak az a szerepük, hogy jól érezzük magunkat és mentálisan és fizikailag is átessünk egy metamorfózison, hanem az, hogy tovább alapozzuk állóképességünket, illetve készüljünk az első versenyekre is. Ez a tervezés komoly szakmai segítséget igényel, feltételezi, hogy felkészült edzővel dolgozunk. Versenyzőknél nyilván szükségesek olyan infrastrukturális feltételek is, melyek az edzéshez szükségesek. Például biztosítva legyenek a regenerációhoz, masszázshoz, egyebekhez szükséges eszközök, konditermi edzés lehetőségek, megfelelő táplálkozás biztosítása, nyugalom a szálláshelyen és sorolhatnánk…

Merre, mikor, mennyit?

Az edzőtáborozás helyszínének kiválasztását nyilván a cél határozza meg. Sportolóknál a tervezhető időjárás, az edzéshez ideális körülmények, útviszonyok, domborzat a fontos és a meghatározó faktorok közé sorolhatjuk az ingergazdag a környezetet is. Ha két-három hetet töltünk valahol – a sportoló is ember – jó hatással van a teljesítményre, ha változatos és szép tájakon edzhet, nem ugyanazon a két edzőkörön. Persze a különböző faktorokat az edzés célja szerint kell súlyozni. Például első alapozó tábornak megfelelő egy sík vidék, az sem baj, ha hosszúnadrágos az idő, 10 fokban is hatékonyan lehet többórás edzéseket nyomni alapozáskor szokásos intenzitással.

A helyszín és az időjárás szempontjából a legfontosabb talán, hogy lehetőleg száraz idővel tudjunk számolni, a meleg kevésbé fontos. A decemberi időszakban nem véletlenül népszerű a profik körében is dél-Spanyolország, főleg a szárazság miatt. Errefelé a január az egyetlen hónap, amikor hideg időre is lehet számítani, de még ez sem ugyanaz, mint a kontinentális éghajlaton. Február közepétől pedig már kimondottan ideális az időjárás bringázáshoz. Mostanában a migránsválság miatt ár szempontjából mindenképpen verhetetlenek a törökországi és a Földközi-tenger keleti partvidékén található térségek. Kevésbé vonzóak most, mint a turisták által frekventáltabb nyaralóhelyek, cserébe viszont sokkal olcsóbbak szállás és repjegy tekintetében is.

Januárban a Kanári szigetek, Dél-Afrika a profik kedvelt desztinációi, ebben a hónapban, valamint február elején ugyanis még a fentebb említett helyszíneken is megtréfálhat az időjárás. A versenyzők természetesen rosszabb időben is végrehajtják az edzést, de valljuk be, hogy a cikloturistáknak, hobbikerékpárosoknak sokkal fontosabb az edzőtábor nyaralás-jellege, hiszen minek fizetnének drága pénzt azért, hogy kínozzák magukat a nyeregben keményebb körülmények között. Az amatőröknek így talán még inkább előrelátóbbnak kell lenni a „Merre? Mikor? Mennyit?” kérdések szempontjából. Fontos, hogy olyan helyre menjünk – hacsak nem lesz túravezetőnk – amit a társaságból legalább egyvalaki jól ismer, ez nélkülözhetetlen a bringázások tervezéséhez.

A „Mennyit?” kérdésre egyszerű válaszolni, hobbibringások általában egyetlen ilyen megmozdulással számolnak, a versenyzők pedig annyival, amennyit a csapat és az edző betervez. A „Merre?” és a „Mikor?” összefügg. Említettük, hogy ha a kikapcsolódás és a feltöltődés is cél, a február ideális. Igen ám, de ekkor még kevés helyen garantált a jó idő. A már említett helyszínek közül szóba jöhetnek a Kanári szigetek (itt van talán konstans a legmelegebb), Dél-Spanyolország (a szárazság itt is szinte garantált, de itt szükség lesz a hosszúnadrágra is), Mallorca mostanában már eléggé lutri február elején az időjárás szempontjából, és ott van még Ciprus.

Azért az utóbbi helyszíneket ajánljuk cikloturistáknak, mert ezek a helyszínek turistaövezetek nyáron, felkészültek a fizetővendégek fogadására, szép, ingergazdag a környezet, jók az utak, tehát kvázi nyaralunk. Elmehet egy cikloturista is mondjuk Törökországba, Észak-Afrikába, de nem biztos, hogy ugyanolyan élmény lesz a bringázás. Ahogy haladunk a márciusba, egyre több helyszín jöhet szóba. A már említett dél-Spanyolország tökéletes, rövidnadrágos idővel szolgál, de az Adria (Horvátország és Olaszország) is remek helyszín, a túloldalon Nizza és Monaco környéke, valamint Ciprus is ettől kezdve tündököl legszebb fényében. Attól függően, hogy mennyi időt engedünk magunknak (vagy a családtagok és a munka mennyit enged) egy-két hétben érdemes gondolkozni.

Szállás, repjegy, tervezés…

Ebben a kérdéskörben részletekbe menő tanácsokat nem szeretnénk adni, mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy szívesen áldoz idejéből a részletekbe menő tervezésre és maga intéz mindent, vagy utazási irodára bízza a részleteket, esetleg kiválaszt egy „cikloturista-csomagot” valamelyik frekventált helyszínen. Mindennek megvan az előnye és a hátránya. Annyit szögezzünk le, hogy annál jobban járunk, minél inkább időben tervezünk, a szállások és a repjegyek is folyamatosan drágulnak, ahogy közeledünk a kitűzött időponthoz. Ilyenkor decemberben már általában jobban járunk utazási irodával, ha viszont jóval korábban „összerakjuk a legót”, pontosan olyan edzőtábort szervezhetünk, amilyet szeretnénk.

Nyilván az is az egyik legfontosabb szempont a tervezésnél, hogy kivel, hányan megyünk, hiszen egy közösséget fogunk alkotni a résztvevőkkel. Itt is nehéz tanácsot adni, hiszen vannak, akiket szórakoztatnak a teljesen más beállítottságú emberek, vannak, akiket idegesítenek. Van, aki közeli ismerősökkel szeret utazni, van, aki szeret új arcokat megismerni. Két dologgal jó, ha tisztában vagyunk. Az egyik, hogy mennyire képes a társaság olajozott egységet alkotni az országúton. Az se jó, ha van kirívóan erős ember, de az se, ha van nagyon gyenge résztvevő. A másik a társaság egyes tagjainak igénye az ellátással, szállás minőségével kapcsolatban. Ilyenkor adja magát a közös étkezés és programok, nyilván nem jó, ha valaki a reggeli kávé minőségét firtatja állandóan. Cikloturistáknak a félpanziós ellátás az ideális, ne kelljen sok időt fecsérelni az étel készítésére, a profik pedig sokszor úgyis a saját szakácsot viszik.

Kritikus pont a kerékpár

Kerékpáros edzőtábor/nyaralás során kritikus pont maga a kerékpár, hiszen a szállítása és a tárolása sem egyszerű. Repülőjáratokon általában plusz költséggel jár a sportfelszerelés szállítása, és ez légitársaságonként változhat. Ennek nagyon alaposan utána kell nézni. A bringa miatt érdemes közvetlen járatra szavazni, ugyanis nem csak annak áll fent a veszélye, hogy a hatalmas csomag nagyobb eséllyel marad le a transzferről, hanem többször adunk esélyt, hogy ledobják a gép rakterének magasságából a földre értékes csomagunkat. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy egy közvetlen járat nem annyira fárasztó, mint mondjuk egy transzferes, amit több idő kipihenni, egyértelmű, hogy az előbbit érdemes választani, még ha drágább is. A bringát mindenesetre nagyon szakszerűen kell becsomagolni, még speciális bőröndben is érdemes körbebélelni puha anyagokkal a sérülékeny részeket.

Megfontolandó kerékpár kölcsönzése is, egy-két hétre már 30 euró/nap áron elég jó bringákat lehet bérelni például Kanárikon vagy Mallorcán, és le van tudva a macera a repüléssel… Amiről meg kell még győződni, hogy a lefoglalt szállásunkon felvihetjük-e a szobába, erkélyre a bringát. Hiába van “őrzött tároló”, még mindig előbbi a legjobb megoldás. Ha valahol ez nem lehetséges, inkább ne válasszuk azt a hotelt.

X