Ne húzz lapot a COVID-19-re, avagy mikor állj le az edzéssel
A COVID-hírek általában a halálozási adatokról szólnak, sokkal kevesebbet beszélünk arról, hogy akár egy enyhe lefolyású fertőzésnek óriási veszélyei lehetnek, sportolók, kerékpárosok számára, főleg, ha nem pihenik ki a kórt.
Nem csak a COVID kapcsán igaz, hogy óriási hibát követ el az, aki nem pihen ki megfelelően egy betegséget. Még akkor is, ha egy sportember számára a legkeményebb edzésnél is nehezebb feladat, hogy maradjon otthon egy kihagyás után, amikor már 100%-osnak érzi magát. Pedig a betegség tökéletes kipihenése leegyszerűsítve a következő megbetegedés megelőzésének egyik legfontosabb pillére. Amit nem árt tudni: amikor már úgy érezzük, hogy teljesen jól vagyunk, akkor valójában még egy ideig sebezhetőbb a szervezetünk, mint gondolnánk. A hidegben, hosszabb ideig tartó, esetleg intenzívebb intervallokat magába foglaló bringázás pedig felér egy lórúgással..
Minden vírusfertőzéses megfázásnak megvan a maga lefolyási ideje, amit ki is kell pihenni. A COVID korábban ismert betegségekhez képest lefolyását és kockázatait tekintve is súlyosabb. Bizonyított, hogy a koronavírusos fertőzéssel egyidejűleg és lefolyását követően sokkal nagyobb a veszélye a szív és érrendszeri, valamint légzőszerv-rendszeri szövődményeknek. Sportolók, kerékpárosok egy lázzal járó megbetegedés esetén, ha edzéssel terhelik szervezetüket, egyébként is kockáztatják akár a szívizom-gyulladás kialakulását, akár a légszőszerv-rendszer megbetegedését. A COVID esetében többszörös, rendkívül magas a kockázat, nem véletlenül adott ki az Országos Sportegészségügyi Intézet egy állásfoglalást, konkrét pihenőidőkkel.
Igazolt COVID-19 betegséggel összefüggésben számos keringési, légzőrendszeri és központi idegrendszeri szövődmény ismert. A szövődményes szívizomgyulladás következményei között a szívritmuszavar és hirtelen szívleállás akár fatális kimenetelű is lehet, melyek előzetes figyelmeztető tünetek nélkül is jelentkezhetnek – olvasható az OSEI közleményében. Sportos életet élők számára azonban az olyan maradandó egészségkárosodás is tragikus lehet – például szívproblémák kialakulása, vagy a vitálkapacitás csökkenése – melyek következtében nem sportolhatnak tovább, vagy csak jóval mérsékeltebb szinten edzhetnek, mint korábban.
Az október 28-ai OSEI állásfoglalás szerint tünetmentes és enyhe tünetes COVID-19 pozitív sportolók esetén legalább 2 hétig szükséges a fizikai kímélet és a versenyszerűen végzett sporttevékenység mellőzése. Minden igazolt COVID-19 betegség esetén komplex kardiológiai vizsgálat indokolt: nyugalmi EKG, szívultrahang és laborvizsgálat. A kivizsgálást a pihenőidő és a hatósági karantén lejáratát követően 1-3 héttel javasolt elvégezni. Mivel köztudottan sokan kerékpároznak szabadidősport céllal, de a licences sportolókhoz hasonló edzésterhelést róva magukra, az OSEI állásfoglalása rájuk nézve is mérvadó.
Ha valaki COVID-19 pozitív lett, a kötelező hatósági karantén jó alapot ad a regenerálódáshoz, és egyéb általános módszerekkel is segíthetünk immunrendszerünknek. A sok folyadék (főleg víz, vagy gyógyteák), szükséges vitaminok (főleg C és D) – lehetőleg természetes formájukban, zöldségekben elfogyasztva nem csak a gyógyulás, a megelőzés szempontjából is fontosak. Ha nem tudtuk elkerülni a betegséget, legalább a súlyosabb következmények elkerülése érdekében tegyünk meg mindent. Hobbisportolók véssék a fejükbe, hogy nekik nem „KELL” edzeni, nem múlik rajta semmi, de élsportolók is tartsák szem előtt, hogy a betegség minden edzéstervet felülír. Most sokkal súlyosabb következményei lehetnek nem kívánt terhelésnek, mint a mérleg másik serpenyőjében az edzés hiányában kialakuló formahanyatlás.
A pihenőidőt betartva fokozatosan, tudatosan szabad elkezdeni újra az edzést, így a testmozgás még segítheti is szervezetünket az újabb kórokozókkal szembeni küzdelemben. Betegség után az első végezhető, könnyed regenerációs mozgás a gyaloglás, majd a laza bringázás, és az alacsony intenzitású kocogás. Bármilyen sportágat, kiegészítő sportágat tekintve csakis a légzőszervrendszert alacsony intenzitáson dolgoztató gyakorlatokkal kezdjük a visszatérést. Mindenképpen kerüljük egy ideig a keményebb erőedzést, keményebb állóképességi edzést, nagyobb intenzitású résztávos edzést, sprinteket, erőintervallokat és szabadtéren a hideg hőmérsékletet is
Az edzés időtartamára is oda kell figyelni. Amivel segíthetünk immunrendszerünknek, az például egy háromnegyed órás mérsékelt intenzitású edzés, amiben kerüljük a magasabb edzészónákat. Amit mindenképpen hanyagoljunk eleinte, a hosszabb, például két órás, vagy nagyobb terjedelmű edzések. A tünetmentes hétköznapokban, egészségesen végzett alap állóképességi edzésekről, sportolásról egyébként elmondható, hogy jó hatással van az immunrendszer működésére. Általánosságban megállapítható, hogy az egyhelyben üléshez képest az alacsony intenzitású mozgással csökkenthető a legtöbb betegség kockázata.
A COVID-19 fertőzés és a betegségek után az intenzív edzések kihagyásának szükségessége egyértelmű, de legalább ennyire fontos az is, hogy vegyük észre azokat a tüneteket, még a betegség kialakulásának időszakában, amik alapján le kell állnunk. Nyilván, ha már lázasak vagyunk, izomfájdalmaink, fejfájásunk van, akkor egyáltalán ne eddzünk, de torokkaparás, bármilyen szokatlan gyengeség esetén is inkább hagyjuk ki az edzést, vagy csak minimális intenzitással mozogjunk! Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ha valaki most indokolt esetben sem tudja legyőzni a „mozgáskényszerét”, annak komoly következményei lehetnek.