A Tihany és Vászoly között kanyargó 33 kilométeres túraútvonalon úgy fedezhetjük fel a vidéket, hogy általában elkerüljük a Balaton környékére jellemző zsúfoltságot. Az emelkedőkön és terep-szakaszokon jól kihasználhatók egy pedelec-mtb előnyei.
Tihany környéke minden szempontból adja magát kerékpártúra tervezésére. A Balaton rövid területen belül legváltozatosabb tájegységéről beszélünk, rengeteg látnivalóval, kulturális, illetve történelmi nevezetességekkel, kilátókkal, remek éttermekkel, fagyizókkal, strandokkal… Nem szilárd útburkolaton azonban mégsem egyszerű útvonalat tervezi, hiszen számos fokozottan védett természetvédelmi terület van, ahol nagyon szép a táj, de még a gyalogos terhelés is kritikus.
A bemutatott útvonalunk megfelel ezeknek a szabályoknak. Az útvonalon van néhány nem túl hosszú, de kimondottan meredek emelkedő. Itt könnyebben haladhat együtt egy társaság, ha a kevésbé erősek több elektromos rásegítést kapcsolnak. A sajkodi strandtól induló útvonal első részében a tihanyi félszigeten teszünk egy kis kört. A strandtól nagyon kellemes, nyáron is hűvös, lombokkal borított part menti úton haladunk bő egy kilométert, majd balra, terepre fordulva következik a túra legmeredekebb emelkedője, 200 méter hosszan. A félszigetet a Belső tó felé szeljük át széles kétnyomos ösvényen. Balra letérve nincs messze az Őrtorony kilátó sem, de természetvédelmi okokból ez csak gyalog közelíthető meg, sorompó is jelzi a fokozottan védett terület határát. Mi kelet felé haladunk tovább és a tó partján megállva elkészülhetnek az első fotók is. Ha esetleg éhgyomorra indultunk el, itt a Kotyogós Kávéterasznál nehéz lenne jobb helyet találni reggelizni. Ha plusz programokkal fűszerezzük a túrát, a Levendulaház és a történelmi városrész nyilván a lista elején szerepel, esetleg tovább adózhatunk a kulináris élvezeteknek a Levendula Fagyizóban.
Az itiner szerint a főúttal párhuzamos utcákon megyünk tovább nem túl nehéz emelkedőn a kerékpárútig, ahol következhet a száguldás a lejtőn. Nyáron, csúcsszezonban mégse válasszunk túl nagy tempót. Jól figyeljünk a kerékpáros szembeforgalomra, hiszen szűk az út, egy rossz mozdulatból is adódhat baleset. Lent a 71-es fűútnál balra fordulunk és továbbra is a bringaúton haladunk Aszófőig, sík terepen. Itt közútra váltunk, felkanyarodunk a templom felé, majd Aszófőt Pécsely felé hagyjuk el enyhe emelkedőn.
Alig egy kilométer múlva sréhen jobbra fordulunk terepre és kellemes erdősebb környezetben megyünk tovább felfelé kétnyomos ösvényen. kicsit több mint két kilométer és egy rövid lejtő után újra keresztezzük az aszfaltutat, majd jobbra fordulva döngölt földúton közelítjük meg Pécselyt. Innen Vászolyig aszfaltra váltunk, abból is a legjobb minőségűre. Pécselytől két kilométerre kezdődik a legkeményebb aszfaltos emelkedőnk, ahol már jól jöhet az elektromos rásegítéses bringa, itt egy kilométer alatt közel 100 métert emelkedik az út. Vászolyt elérje jobbra fordulunk egy földútra és orgonabokrok között, májusban orgonaillatban közelíthetjük meg a híres Szent Jakab forrást, túránk legmagasabb pontját.
Itt kellemes hangulatban pihenhetünk a kis tó partján erre kialakított padokon, megtölthetjük a kulacsunkat a Szent Jakab kútból. Vize a legenda szerint gyógyító hatású, a tábla szerint nem iható. Előbbi valószínűleg csak mendemonda, utóbbi csak azt jelzi, hogy hivatalosan nem bevizsgált forrásvíz. Mivel a kút vizét a környező mészkőhegyekből fakadó források vize táplálja, tökéletesen tiszta. Ebédre is van itt lehetőség, közvetlenül a forrás fölött a Kuti-Kerti Kisvendéglő egész Vászolyt tekintve a legjobb választás. Vászolyról a Dörgicse felé vezető főút felé indulunk el, de a saroktól 100 méterre balra fordulunk egy alsóbbrendű útra, ami Balatonudvariba visz le. Bő egy kilométerrel lejjebb a GPS balra fordít majd egy kis terepen tekergésre a szőlők között. Ha valaki már elfáradt, ez kihagyható, hiszen ugyanarra az aszfaltútra csatlakozunk vissza 3-4 kilométerrel lejjebb. Udvaritól már kitáblázott kerékpárúton tekerhetünk vissza kiinduló- és végpontunkig, Sajkodig.
Közben Örvényesen a Malommúzeum miatt érdemes megállni, ez hazánk legősibb, a XI. századból származó vízimalma, mely máig működőképes. 1211-ben a tihanyi apátság birtokainak összeírásakor már feljegyezték. A malom épületét a XVIII. században építették át utoljára.
Sajkodra a kerékpárútról jobbra visszafordulva érünk be a kis aszfaltúton és természetesen itt is módunkban áll igazán jót ebédelni. Aki a régi klasszikus büféhangulatra szavaz, álljon meg még az Aszófői Halsütőnél, a gourmet-élményre vágyók pedig térjenek be a túra végén Sajkod „bejáratánál” az Apáti Étterembe, ahol csúcsszezonban érdemes előre foglalni asztalt. A megfáradt lábakat pedig a sajkodi strandon áztathatjuk ki, a túra méltó lezárásaként.
Bővebb leírásért és további információkért a látnivalókat és kerékpár-kölcsönzési, -szerviz lehetőséget illetően látogasson el szabadidős programajánló partnerünk, az Aktív Magyarország honlapjára IDE KATTINTVA!